2018. május 22., kedd

Vakondok és barátai sorozat

 

Jonathan Emmett, Vanessa Cabban: Vakondok és barátai-sorozat


Egy aranyos, kicsiknek való könyvsorozatot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. A célkorosztálynak a 2-4 éves korcsoportot érzem. 
A könyvek évszakokra vannak osztva, ugyan csak 3 könyvet találtam a könyvtárban, de itthon úgy láttam, ennyi létezik belőle. Vakondok egy cuki, ám tudatlan kisvakond, aki éppen felfedezi a világot, az őt körülvevő érdekességeket, ahhoz hasonlóan, ahogy ezt egy 2-3 éves gyerek teszi. Ebben segítségére vannak a barátai, akik nagyon kedvesek és cukik: a nyuszi, a mókus és a süni. 
Kisvakond elég temperamentumos teremtés (mint egy két éves) és minden kötet egy elbűvölő káromkodással kezdődik ("Azt a sáros vakondtúrását!", "Azt a vizes sárkupacát!", stb.), majd indulhat a kaland.


Az Ide nekem a Holdat egy nyári éjszakán játszódik, amikor is Vakondok le akarja venni/verni a Holdat az égről, annyira tetszik neki.


A Téli varázslat nyilván téli történet és egy jégcsap van a középpontjában, mely nagy kincs a Vakondok számára, csakúgy, mint a kisgyermekeknek.


A legszebb ajándék egy őszi történet, mikor is a nagy esőzések ellenére Vakondok segítségével eljutnak a barátok a betegeskedő Nyuszihoz.


Az illusztrációk nagyon kedvesek és aranyosak, az oldalankénti szövegarány nem sok, így haladós könyvek, igazán kicsiknek valóak. Nekem nagyon tetszettek.


2018. május 21., hétfő

Gilead




"Életünk álma véget ér, ahogyan az álmoknak végük szakad, hirtelen és teljesen, amikor felkel a nap, és eljön a világosság. És azt gondoljuk majd, hogy mindezt a félelmet, mindezt a keserűséget a semmiért éltük végig. De ez nem lehet igaz. Aligha hiszem, hogy teljesen elfelejtjük a szenvedéseinket. Ez azt jelentené – emberi szemszögből –, hogy elfelejtjük, hogy éltünk. Szerintem a szomorúság hozzátartozik az emberi élet lényegéhez."

Marilynne Robinson: Gilead


Különleges könyv került a kezembe. A Gilead egy memoár, egy filozofikus mű egybegyúrva.
John Ames, egy közép-amerikai álmos kisváros idős lelkésze, aki egész fiatalon, tragikus körülmények között veszítette el a családját és vált özveggyé. Ősz fejjel megházasodott és fiatal (-os, hiszen harmincas éveiben jár már) feleségével gyermeket vállalnak. Kisfiuk öt éves, amikor súlyos szívbetegséget állapítanak meg nála. És ekkor még nem olyan fejlett az orvostudomány, hiszen 1957-et írunk, így életkilátásai nagymértékben csökkenek. Szerintem már az is hatalmas döntés, hogy egy férfi idős fejjel gyermeket vállal, és ezzel azt is vállalja, hogy a fia nélküle fog felnőni, ő pedig nem fogja ezt látni - hát még konkrétan szembesülni azzal, hogy ez hamarosan be fog következni. A halállal való találkozás, a halálra készülés mindezek nélkül is hatalmas feladat.
Így aztán John Ames elkezdi írni memoárját - történeteket, érzéseket, gondolatokat, emlékeket. Mindent, amit elmondana a fiának közös életük során, ha ő nevelhetné fel. Összességében nem egy könnyű olvasmány, megérint és elgondolkodtat, és bevallom, néhány alkalommal a könnyeimmel is megküzdöttem. Bár magam sem értem, miért kell velük küzdeni, egyszerűen hagyni kellett volna megtörténni.
Érintőlegesen szóba kerül John Ames felesége is, Lila, aki a második - számomra nagyon is vágyott - kötet főszereplője. Harmincas éveire sok mindenen megy keresztül, mire eljut leendő férjéhez Gileadba.

Azt mondtam neked tegnap este, előbb-utóbb el kell mennem, mire te megkérdezted, hova, én meg azt feleltem, elköltözöm a mi jó Urunkhoz, erre te megkérdezted, miért, és én azt válaszoltam, mert öreg vagyok, te meg azt, hogy „szerintem nem vagy az”.
(első mondat)


2018. május 18., péntek

A múlt sebei



Bruce Machart: A múlt sebei


A történet Amerika egy messzi-messzi vidékén, Lavaca megyében, Dalton városában játszódik, ahol nagyrészt cseh származású betelepültek élnek. 1895 februárjában megszületik Karel Skala, negyedik fiúgyermeke édesanyjának, Klarának, aki már nem nevelheti föl gyermekét, mert a szülésbe belehal. Apja, Vaclav Skala belezápul felesége elvesztésébe, és négy fiát úgy dolgoztatja a könyörtelen Vadnyugaton, mint az igáslovakat szokás - ezért köti össze a négy fiút a ferde nyak nevezetű testi fogyatékosság egy életen át. Történetünk középpontjában Karel áll, aki kilóg testvérei közül, hiszen sohasem ihatta édesanyja tejét, nem ismerhette ölelését, és még az apa is őt hibáztatja Klara haláláért. 



A komor hangulatú regényben nagy hangsúlyt kap a földbirtokosok harca minden talpalatnyi négyzetméterért, ám van egy leheletnyi romantikus szál is, ami ebben a sötét és kegyetlen világba bele sem illik: Karel beleszeret egy spanyol származású nagybirtokos csinos lányába, Gracielába, ami tovább bonyolítja testvéreivel való viszonyát. A család alakulásába harminc év betekintést kapunk, a történet 1924 decemberében ér véget.
Nem egy könnyed nyári könyv, ám egészen egyedi, olvasmányos stílusban megírt történet, mely állítólag az cseh származású író saját családtörténetén alapul. Úgy láttam, kevesen olvasták itthon (a moly szerint), így fontos megemlíteni, hogy Cormac McCarthy Nem vénnek való vidék c. kötetéhez hasonlítják, így a rajongóknak biztosan tetszeni fog.


Dalton város, 1900-as évek

2018. május 16., szerda

Terka és a mandulakaland




Hohol Ancsa - Boris Juli: Terka és a mandulakaland


Terka-sorozatom befejező része és ezt mandulaműtét előtt állva élesben is kipróbálhattam, hogy tudja vajon felkészíteni a kicsiket a rájuk váró megpróbáltatásra? A többi Terka-könyv vegyes volt számomra, voltak közöttük nagyon jók és kevésbé hasznosak. A mandulakaland a hasznosak közé tartozik, én magam is sokat gondolkodtam azon, mit mennyi beszéljünk a műtétről egy 3,5 évessel (és testvérével). Muszáj némi technikai részt átbeszélnünk, fel kell készítenem a műtét idejére történő elválásunkról ebben a cseppet sem megnyugtató helyzetben, majd az elkövetkezőkre, a fájdalomra is fel kell készítenem a maga szintjén, és mindezt pozitívan. 
Ez a könyv segített nekem ebben a feladatban. Terka torkában vírusok és bacik telepedtek meg, így a doktor bácsi úgy döntött, el kell távolítani a manduláit. A műtét alatt aludt egy jót, mikor is álmodott egy érdekeset a vírusokról és bacikról, majd felébredve az anyukáját maga mellett találta. Sok-sok fagyit ehetett és minden rendben zajlott. 



-->

2018. május 14., hétfő

Janó ​és Janka nyári meséi

Annie M. G. Schmidt: Janó ​és Janka nyári meséi


Egy klasszikus holland gyermekkönyv-sorozat egyik darabját szeretném most Nektek bemutatni, ez pedig a Janó és Janka sorozat, és a nyári meséket (nyárra készülvén) vettük kezünkbe.

Vékony kis könyvecske, jó néhány,rövidebb mesével. Ami rögtön feltűnik: a gyerekek (emberek) és az élőlények feketék. Fekete-fehér árnyékszerű gyerekek? Muszáj volt utánajárnom a dolog eredetének, hiszen a gyerekeknek is rögtön feltűnt és nem győztek kérdezni. Azt olvastam a neten, hogy az írónő 1947-ben kezdte lejegyzetelni saját kisfia és a szomszédban lakó kislány egyszerű, mindennapi történeteit és akkor egész egyszerűen olcsóbb volt a fekete-fehér nyomtatás. Majd a klasszikussá vált gyermekmesék alakjai maradtak feketék, a környezetük pedig idővel kiszínesedett. Hogy miért feketék, és miért nem fehérek? Nem tudom. Erre nem találtam választ. 



Szóval számomra ezek a fekete gyerekeknek a kedves történetek ellenére is idegenek maradtak. Következő, ami feltűnt: ezek nem a mi gyerekkorunk meséi. Tengerben fürdenek, kertben sátoroznak, stb., szóval ez a hollandoké, az biztos. Aranyos történetek, tényleg egészen hétköznapi események elevenednek meg a lapokon: fagyit esznek (méghozzá rengeteget, már-már túl sokat), szúnyogokat kergetnek, megijednek a vihartól és hasonlók. Ezek nálunk ugyanúgy előfordulnak, mint Hollandiában. Mi is slagozunk és bizony, egymás lelocsolása mellett időnként a háziállatok is kapnak, csakúgy, mint Janó és Janka történetében.

Nagyon aranyos történetek, kitekintésnek mindenképpen nagyon jók, leginkább 2-5 éves gyerekeknek ajánlom. 
Magyarországon a Janó és Janka-sorozatból (eredeti nyelven Jip és Janneke) öt kötet jelent meg, minden évszakot képvisel egy könyv és külön kötetet kapott a Mikulás.





-->

2018. május 10., csütörtök

Cinege ​Mici meséje



Carla Schneider: Cinege ​Mici meséje


A Cinege Mici meséje számomra egy klasszikus népmesei motívumokra épülő mese, ám annál kicsit másabb, méghozzá egy nagyon lényeges pontban: itt nem a hölgyemény nyereményként várományos céltárgy, akiért a hős férfiak, szegény legények, királyfik sorban küzdenek eszükkel, szépségükkel, szívükkel, humorukkal,hanem a nő maga "kaparja ki a saját gesztenyéjét". És mindez miért mese a mai világban? Bízom benne, hogy nem az!
Cinege Mici egy igazi feminista. Történetünk a következő: Laposföld királyának udvari bolondja nyugdíjba vonul, így állását rögvest meghirdetik - új udvari bolond kerestetik. Jelentkezik a beszélő nevű Boglya Boldi és Piros Vilmos is, mindketten a "klasszikus udvari bolond"-vonalon mozognak, előbbi fárasztó szóvicceket mesél, utóbbi pedig csörgőbotjával kíván nevettetni. És itt jön a képbe Cinege Mici, aki szintén jelentkezik az ígéretesnek hangzó pozícióra. A király mindegyiket meghallgatja, gyakorlatilag próbanapot töltenek a kastélyban. És persze hősnőnk hamar be is bizonyítja, hogy ő a legalkalmasabb a feladatra, mindezt úgy, hogy senkinek meg sem fordul a fejében, hogy a hátrányos megkülönböztetés. És igazából nem is az udvari bolond szerepére lenne a legalkalmasabb, hanem minimum a katasztrófavédelmi vezetői posztra, de ez már az én magánvéleményem... Ha elolvassátok a mesét, kiderül, hogy miért...!
A kép-szöveg arány alapján kisebbeknek, 3-4 éves kortól már olvasható, szép mesekönyv, mely a sztereotípiák berögződésnek megakadályozására is kiváló pirula lehet.



2018. május 6., vasárnap

A Kör



A TITOK HAZUGSÁG
A MEGOSZTÁS TÖRŐDÉS
A FÉLREVONULÁS LOPÁS


Ez a történet thriller a javából! És elnézve, merre tart a világ, mely cégek válnak a világ vezető hatalmaivá, egyáltalán nem is csodálkozom azon, hogy már-már alig tűnt víziónak vagy sci-finek A Kör.
A Kör egy olyan közösségi felület, amelyet kicsit továbbfejlesztettek, mindezt a világ jobbítása és az emberi kapcsolatok minőségének fokozása (?) érdekében: ezen keresztül tudsz vásárolni, ezen keresztül tárolod az egészségügyi adataidat, stb. Szépen lassan terjeszkedik, rátelepedik a mindennapjaidra, és a kollektív tudat megteremtésén fáradozik. Kamerákkal, drónokkal hálózzák be a világot, így a megosztásokkal minden és mindenki látható és elérhető lesz a nap bármely szakában. Eltörlődik az a fogalom, hogy magánélet, emberi jogok, egészen pontosan átíródnak, hiszen jogod van TUDNI mindenről, ISMERNI a veszélyt, RÉSZT VENNI mindenben. Ha nem osztod meg a gondolataidat, élményeidet, a fotóidat, önmagadat, akkor elveszel valamit a többi embertől, a közösségtől. Azzal pedig, hogy mindig minden látható és követhető, visszaszorul a bűnözés és egy jobb élet vár ránk, a lehetőségek tárháza.
Hogy mindez mivel jár? Az állandó online élettel, az örökös részvétellel, nyugalom és csend nélkül? A szabadság válik a legnagyobb börtönné.
A ma létező legnagyobb informatikai cégeknek mi magunk vagyunk a fizetőeszköz, a termék egyben, úgy adják-veszik az adatainkat, hogy sokan megdöbbennének, ha tudnák... Az interneten elejtett bármilyen megjegyzés, komment, like egy információ számukra Rólad, amelyet nem átallnak saját céljaikra felhasználni.
Visszatérve a könyvre: fiatal főszereplőnk, Mae Holland sajnos semmilyen szimpátiát nem tudott belőlem kiváltani, nyilván fiatal, bizonytalan, az agya könnyen átmosható, mégis mindig bajban vagyok, ha legalább egy személyt nem tudok megkedvelni a szereplők közül, ez a könyv egészével való kapcsolatomra is rányomja a bélyegét. Így aztán első körben rosszabbnak értékeltem ezt a könyvet, mint amilyen. Jobban örültem volna, ha van bármi, amiben hősnőként tekinthetek rá, ám így ennek az agymosott társadalomnak a tökéletes prototípusaként fogadom el. Így aztán nincs nagy dráma, nincs fenyegetőzés, a Kör nem tesz be Mae-nek, aki nem megy szembe az árral, hanem szépen sodródik azzal. Ezért mondanám, hogy néhol hiányérzetem támad: semmi akció, semmi ellenállás? Ez az oka annak, hogy tartom teljesen igaznak azt az állítást, miszerint A Kör Orwell 1984-ének update-elt verziója.
Nem akarok spoilerekbe bocsátkozni, de nagy hatású és elgondolkodtató könyvnek tartom, ugyan van benne néhány klisé, mégis nagyon szuggesztív és magával ragadó. És készült film is (természetesen), nem kisebb nevek olvashatók a szereplőgárda tagjai között, mint Emma Watson és Tom Hanks. Kíváncsian várom. UPDATE: A film fele ennyire jó, ráadásul némi (kifejezetten kényes részeket érintő) módosítás is bele került, így a könyv árnyékában gyenge közepes...