Kérdezd meg Alízt

Elolvastam: 2010 április 19.

Kissé szakmai, kissé emberi, kissé (?) tragikus, kissé meglepő - de semmiképpen nem mulatságos. Egy 15 éves középosztálybeli amerikai családból származó lány, sok kamaszos problémával.... egy bulin találkozik a droggal, ami az élete részévé válik. Sodorja magával a társaság, és egyre bentebb-bentebb kerül a spirálba. Egyik drog után jön a másik, néha ki szeretne kerülni, de valami mégis visszarántja. Elszökik a családtól, szex-rabszolgává válik. Minden álma szertefoszlik, ám sokáig kapaszkodik a foszlányokba és próbál visszakerülni a normál kerékvágásba. Mindezt napló formájában megörökítve tálalja. Nagyon tanulságos, sok vonatkozásában ismert történet. Bár ennek ellenére még mindig vannak olyan fiatalok, akik változatlanul ebben az életformában veszítik el önmagukat -azonban úgy gondolom, hogy ők a legritkább esetben gondolnak arra, hogy leüljenek elolvasni egy bármilyen könyvet (tisztelet a kivételnek).

Ami mégis megdöbbentő ebben a könyvben az a háttérsztori. Ezt a naplót ugyanis nem Alíz írta, hanem egy 50-es éveiben járó, mormon vallású írónő, Beatrice Sparks, akinek több hasonlóan rossz döntést hozó fiatalról jelen már meg fiktív történetet elmesélő könyve (AIDS-ben meghalt lányról (It Happened to Nancy), tinédzser kismamáról (Annie’s Baby: The Diary of Anonymous, a Pregnant Teenager), tanárával szexuális kapcsolatba keveredett diákról (Treacherous Love: The Diary of an Anonymous Teenager) és utcára került tiniről is (Almost Lost: The True Story of an Anonymous Teenager’s Life on the Streets). Ezek a könyvek, úgy, ahogy Alíz története is egy-egy szépen kidolgozott tanmese, kapaszkodó és segítség, hogy az olvasó fiatal lélek helyes döntést hozzon, ismerje a választott életutat, mielőtt rálép. Olyan szépen kialakított sztori, hogy nehéz elképzelni, hogy nem valós, bár az írónőt megkérdezték a háttéranyagról, és ő azt vallotta, hogy egy létező lány szolgált a történet alapjául, de egy kissé felturbózta további Alízok tragédiájának beleszövésével. Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy akár szóról szóra igaz is lehetne - és igaz is. Nagyon-nagyon sok Alíz járkál közöttünk, bandukol az éjszakában magányosan. Ami hiányolok a történetből, de a tanmese jellege nekem választ adott a miért-re: a család ugyan támogatja Alízt, amiben tudja, ám a legfontosabb támogatást nem kapja meg időben: a szakembert....